Mikszáth Kísértet Lublón című históriájában nehezen lehet találni történelmi vonatkozásokat. Még az 1983-as függelékben is kifejti, hogy Én jóhiszeműleg jártam el, mert én Lecouvreur kisasszonyt szeretem jobban, illetve itt a »Szentpétervár« szó csak bizonyos messzeséget jelent. Tehát ez a kisregény a legkevésbé sem mondható pontos adatokat tartalmazó történelmi regénynek. Ez egy teljesen képzelet szülte horrortörténet, amely -- mint ez a befejezésben is olvasható -- egy gyerekeknek szánt esti mese, amely apropót nyújt ahhoz, hogy bármikor fenyegetőzhessünk: »Jön a Kaszperek, jön a Kaszperek!«
A mű először a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásos regényként, az első száma 1902-ben. Tulajdonképpen egy eleve közbeszéd tárgyát képező, szepesi legenda feldolgozása illetve befejezése, melyet az író kedve szerint kurtított és színesített ott, ahol jónak látta. Lábjegyzetek sűrűn tarkítják a művet, néha egy-egy oldal utal az előző oldal lábjegyzeteire is.
A történet legfőbb történelmi vonatkozása talán a korszak boszorkánytörténetekhez való hozzáállása. Többen még mindig hisznek a természetfölötti erővel bíró emberekben, azonban idővel lelepleződik, hogy az ilyesmi mögött mindig van egy racionális szál. A cselekmény vezéreleme mindig a hamis pénzek körül forog, ezt a szereplők nem vették tényszerűnek, csak a szellemek és boszorkányok létezését.
A kisregény egy bűntettel kezdődik. Bizonyos Kaszperek állítólag üres boroshordók közt elvisz egy olyat is, amit nem neki szántak, azt amelyik színig van töltve arannyal. Kaszpereket törvény elé állítják, de mivel a bűntett rá nem bizonyítható, a per elbukik. Az ártatlanságáról esküt tesz. A bíróságról kilépve azonban szörnyethal. Ezt a a jelenlévők égi jelnek tudják be, ami számukra azt jelenti, hogy a főszereplő (Kaszperek) hazudott. Ezt további égi jelek erősítik: A lova belefullad a folyóba, a lélekharang elreped, stb. Eltemetése után azonban hosszú ideig szemtanúk látják kísérteni. Legtöbbször a halott az adósságait rendezi, de előfordul olyan is, hogy rombol.
A történetben fontos szerepet játszik felesége, aki érdekes módon nem veszi észre, hogy férjét kicserélték. Más, ehhez hasonló képtelenségek is megjelennek a műben. Például Csernyiczky megszólalásig hasonlít Kaszperekre. Egy kísértet ügyét püspök elé viszik. Egy falu teljes lakossága egy egész napot munka nélkül hagy. Egy boszorkány egyszer tud jósolni, egyszer pedig kiderül, hogy csaló. A hordó eltűnik.
A regény végén kiderül, hogy Kaszperek valóban meghalt, azonban helyette Csernyiczky Mihály bújt a ruhájába. Én úgy vélem, ez a mű mégsem igazán befejezett. Továbbra is lehetőség van arra, hogy ezzel a történettel gyermekeket riogassanak, hiszen előfordulhat az is, hogy pl. Csernyiczky valóban Kaszperek, és hiába fejezték le, az újra ki fog nőni mint a gyíkok farka.