Németül Kaiser, angolul Emperor, és a japán 皇帝. Julius Caesar nevéből származik, és koncepció szerint akik fölött csak Isten áll, valóságban meg akiknek hűbéresei királyok voltak, azaz "királyok királya". Ma egyedül csak a japán császár visel ilyen címet.
Németül König, angolul King, és a japán 王. Nagy Károly nevéből származás a legelfogadottabb. Egy egyszemélyes vezető akinek megvan hatalom hármasa (törvényhozás, bíráskodás, végrehajtás) egy állam fölött, vannak hűbéresei, és címe örökletes általábban.
Németül Erzherzog, angol megfelelő Archduke, és japán fordítása az オーストリア大公. Nálunk kifejezetten a Habsurg család tagjainak címe, és nem adott uralkodói jogot. (Mivel Ausztria maga nem volt királyság, főleg Német-római Birodalom részeként)
Németül Großherzog, angolul grand duke, és a japán 大公. Király alatti, de herceg (fejedelem) feletti. Luxemburg az egyetlen mai nagyhercegség. Azért létezik, mert középkor végén annyi herceg volt, mint ahány csillag az égen. Általábban független államot uraltak, ami nem volt elég nagy, hogy királyságnak nevezzék.
Németül herzog (vajon honnan vettük át a szót?), angolul duke, és a japán 公爵. Legmagasabb rangú főnemesi cím. Ma is vannak hercegségek, mint Monaco és Liechtenstein, és ezt a címet viseli az angol és spanyol trónörökös (Prince of Wales, és Principe des Asturias) - Hercegekből több volt, mint kárlyfikból! - illetve a női uralkodók férje. Magyar Királyságban szintén a trónörökös kapta, és járt vele a terület és hatalom. Az ország keleti (Tiszáig) és északi (Dunáig) haramdát kapták. Saját területén királyi jogokat gyakorolhatott belpolitikaliag, csak önálló külpolitikája nem volt. Később habsrugok adományoztak magayr családnak herceg címet, de ez németül Fürst volt, és csak dísz volt.
Illetve a Márki, német Markgraf, angol Margrave ami a németre rangra utal az angolban, a sajátjuk a marquess, és ajapán 侯爵. Herceg alatt, de gróf feletti cím. Régen a gyarmatoknál használták. Itt ki kell emelni, hogy a német uralkodási forma és a francia/angol uralkodási forma más volt,de volt közte hasonlóság. Amikor az ember isekai-t olvas a japán nyilván az angolt veszi át, mert az elterjedtebb, meg ha beírja a fordítóba azt dobja ki. Ez a cím eredetileg határvidék védelmével megbízott. Magyarországon csak letelepült családok, és címek fordításra használták. Ma már csak két család van akiknek ilyen címűk volt és él Mo-n: Pallavicini és Csáky-Pallavicini.
Német graf, az angoloknál meg átvették a szót egy az egybe ami a német megfelelőre utal és a sajátjuk a count, és a japán 伯爵. Királytól sokszor csak közvetteten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező nagybirtokos. Egy területi egység vezetői, helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalommal. A középkori ispán nem jelentett autonómiát. - Igen, a középkori magyar címek egy teljesen más tészta az újkoritól - Illetve a grófi cím örökölhető főnemesi cím.
"Algróf", németül vizegraf, angol viscount, és a japán 子爵. Magyarországon nem volt elterjedt cím (az alispáni cím nem alakult nemesi címmé), és csak külföldi cím magyarításaként és letelepedett családokra használták. Eredetileg grófok helyettesi, tisztviselők, később király jutalmazta kiemelő jelzőként. Magasabb rangú családok nem rangidős tagjai is viselték. Sokáig nem volt örökölhető.
Németül és angolul is baron, és a japán 男爵. Általában királytól közvetlenül függő nagybirtokosok. A közvetlenül függő nagyhűbéresek (vazallus, lovag) címek legnagyobbja. Később alakult főnemesi címmé, és német megfelelőjében külön rend voltak, ahol az egyházi és világi fejedelmek alatt voltak. Magyar Királyságban az országbárók legfontosabb tisztségviselői, vezető politikusa, kiráyli tanács tagjai voltak. Ilyen volt a nádor, az erdélyi vajda, az országbíró, az ajtónálló-, és asztalnok- és pohárnok-, és lovászmester, a kincstartó, és a tikos kancellár,de ide tartoztak Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Macsó és Szörény bánjai, a pozsonyi, temesi, és székelyek ispánja is. Bár az érsekek és püspökök is a királyi tanács tagjai voltak, egyházii báróknak nevezték őket. IV. Béla kardhordozója és Károly Róbert királyi zászlótartója is ide tartozott. A 16. század elejétől lett a cím örökletes. A gróf cím elterjedése után az alá került Mo-n is.
Megj.: Magyarországon minden rangot és címet amit fent írtam megszüntetett és használatukat megtiltotta az 1947. évi IV. törvényben. Ugyanakkor egyes körökben nyilván terjed a címek használata.