Ez még nagyon alfa!
Az ellenjáték performansz csoportos improvizációs színjáték. Eleje van, vége is, és a valósághoz semmi köze annak amit az előadás megjelenít. Minden hasonlóság a képzelet műve. Tanulságot nem hivatott átadni. A játék során keletkező tapasztalás személyes élmény és magánügy.
Az előkészületek során ki kell jelölni a játékteret és a játékidőt, és/vagy meg kell határozni azokat a jelzéseket, amelyek térben is időben a performansz elejét illetve végét jelentik.
https://secure.wikimedia.org/wikipedia/hu/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_sz%C3%ADnh%C3%A1z
A színház története Az első színházak egészen az ókori görögökig nyúlnak vissza. Ekkor még a női szerepeket is férfiak játszották, maszkban, aminek egyébként is fontos szerepe volt, mivel a nagy távolságok miatt enélkül nem lehetett volna jól látni a szereplők arcát. Főként drámát, tragédiát játszottak és főleg ünnepnapokon. A színházak három részből álltak, az orkhésztrából, theatronból és a szkénéből. A színészek az orkhésztrában léptek fel a színre, mely egy kör alakú, rendszerint egy hegy lábánál, domb oldalánál található tánchely volt. A szkéné volt a háttér, a theatron pedig a nézőtér maga. Az ülőhelyek eleinte fából ácsoltak voltak, majd sziklába vésett lépcsőzetesen kialakított ülőhelyeket fejlesztettek ki. A darabok a szabad ég alatt játszódtak, mivel az egész színház egy félkör alakú építmény volt, tető nélkül. Ezek az épületek még ma is ismertek, nagyon jó akusztikai hatással bírn
Nem szeretem a sóskát.
Közli a beszélő egyed, hogy a közreműködése által felmerült az összefüggés lehetősége a kollektív extázis és a sóska elkerülése mint cselekmény között.
Vagy: született egy kapcsolat a sóskával. (Aminek minden válfaját ki kell próbálni az episztemológia miatt.)
Hol van a macska?
Közli a beszélő egyed, hogy észrevette azt a lehetőséget, hogy megismerhesse a macska helyét. Itt is a kollektív extázis fogalma jön be.
Azon gondolkoztam, hogy mi van, ha egy lépésben is stilizálni tudjuk a bűnbeesés előtti képzeletbeli Világ narratíváját, és kihagyhatóvá válik a segédperformansz, ami azt megfogalmazná? Mi az a szetap-minimum, ami már elegendő ahhoz, hogy a performanszon belül kialakuljon és fejlődhessen ez a sci-fi valóság? Mazsoláztam, szűkítettem, és ez a homályos derengés jött ki:
Ez gyakorlatilag az episztemológiai konstrukció, ami az új ismereteket kezeli és összekapcsolja a meglévőkkel. . Ennek a szabályát ki kell dolgozni. Valami olyasmire gondolok, hogy a konstrukció egy algoritmusból és egy több feltételezésrendszerből áll. És az algoritmus mindig azt a feltételezésrendszert használja a valóság értelmezéséhez, amely alkalmazása éppen kevesebb ráfordítással (agyalással) jár. És bizonyos feltételezések felmerülésekor az algoritmus automatikusan előállítaná annak ellentetjeit illetve változatait is, amivel párhuzamosan dolgozik majd. Persze ez még kifejtendő.
| társadalmi eszközök: | |
| társadalomimprovizáció | |
| - blacklist performansz (pl. deviancia játék: mindenki egyformán lökött) | |
| - whitelist performansz (pl. kommunikáció, identitás építése nulláról) | |
| - visszabábozós bábszínház | |
| - konkrét darabok | |
| antropobogyó (tudatállapot-tolerancia) |